Várpalota várai I
Várpalota várai II
(dr. Antal József munkája, kézirat, 2010)
Várpalota környékén, a Keleti- Bakony peremén, a déli lejtőkön ősidők óta éltek emberek, igazolják ezt a kőkorszaki, bronzkori később a kelta, római, avar, magyar leletek. A római időkből majd a magyar történelemben az Árpádházi királyok uralkodásától már írásos emlékek is lehetőséget adnak a kutatásra.
A Bakony lábától kezdődik a Sárrét régen alig járható mocsara, így viszonylag keskeny sáv állt az itt élő, letelepülő ember rendelkezésre. Itt vezettek a helyi (a kistérség bakonyi és sárréti településeit összekötő) és országos érdekű utak (az Adriai-tenger és Pannónia/ Aquinkum, Veszprém-Székesfehérvár kapcsolatát biztosító „hadi út”). Ezek zavartalan forgalmának biztosítására, ellenőrzésére látótávolságban őrtornyokat, illetve nagyobb távolságra (egy napi járóföldre) megerősített katonai őrhelyeket, castrumokat – kőből, fából készült fallal, palánkkal, sánccal megerősített várakat építettek már a római uralom idején. Ezek létezését régészeti kutatások térségünkben nem támasztották alá, még távolabbi környékünkön, a Várpalotánál ásatásokkal jobban feltárt két megye-székhelyen Székesfehérváron és Veszprémben sem találtak római várat/város maradványokat.
A rómaiaknál fontos szerepe volt a légiók gyors mozgását lehetővé tevő utaknak kitüntetett helyzetben voltak az útkereszteződések a Savaria -Mogentiána-Aquinkum főút térségünkben találkozott a Balatont keletről megkerülő Sophiana(Pécs)-Arrabona (Győr) útvonallal, ezért nagy a valószínűsége, hogy feljegyzésekben Pannónia közepére tehető: Caesariana, Cimbriana, Herculia, Osones/Osonibus, Voconcium bizonytalan elhelyezkedésű római tábor/őrhely/vár vagy település közül egy-kettő ténylegesen itt lokalizálható.
Térségünk dombjai, hegyei kiváló lehetőséget kínáltak őrhelyek létesítésére. Az első részben már jeleztem ma még látható két várnál biztosan több megerősített őrhely, vár is létezett a térségben akár időhorizonton, akár hely szerint vizsgáljuk. Az írásos emlékek kutatásából létük valószínűsíthető, de pontos elhelyezkedésüket a jövőbeni feltárások, építkezések során előkerülő leletek bizonyíthatják, ezért is szeretném e cikk sorozatommal, a közvélemény figyelmét felhívni létezésükre. Ha a föld mélyéből előkerülnek falmaradványok egyéb régi leletek, feltétlenül szóljunk szakembereknek, hiszen segítségükkel látszólag értéktelen dolgok is sokat elárulhatnak múltunkról.
Pusztapalota és Oroszlánkő rejtélye
Azt már az előző részben, „Bátorkő rejtélye” címen összefoglalt kutatásaim eredményeként bemutattam, hogy a jelenleg ismert Pusztapalota és Thury-vár = Újlaki-vár mellett létezett a harmadik Bátorkő vára is. Továbbá jeleztem, hogy a Lazarius térkép szerint Palota térségében ábrázolták Oroszlánkőt ennek sincs látható romja, de ha sikerül azonosítani az elfelejtett települést/várat ez lehet a negyedik környékünkön, a korábbi egyszerűsítő (mindig is csak két vár volt) megállapítás ellenére.
A Kárpát medence legkorábbi, legrészletesebb és valósághű térképét 1515 körül készítette Bakócz Tamás esztergomi érsek, Lázár nevű íródeákja. A térképről 1527-28 ban több lenyomat is készült, ezek közül azonban valószínű csak az Apponyi hagyatékában levő maradt fenn, amelyet a Világ Emlékezet Bizottsága megvizsgált és 2007-ben felvette Memory of the Word remekműveinek listájába.
A híres térképen Palotától északra, a Bakonyban, kb olyan távolságban mint Eskw ( Öskü ) található Orotzlankw( Oroszlánkő). Felmerül a kérdés: talán az 1271 ben Warad-nak nevezett Pusztapalotát hívták az 1500-as évek elején Oroszlánkő-nek? A hiteles válasz érdekében vizsgálni kell a környékre, Oroszlánkőre és Pusztapalotára-ra vonatkozó feljegyzéseket és a világi birtokos mellett az egyháziakat is, hiszen környékünk királyi birtok volt majd több apátság a veszprémi és fehérvári káptalan is kapott belőle birtok adományt :
a (Bakony)-Béliapátságnak Tésen, a Tihanyinak Csőszön voltak birtokaik. A veszprémi káptalannak Ősiben, Öskün, Péti-patakon, a fehérvárinak Inota, Csór később Ősi, térségében is voltak jószágai.
A 13-15. században Magyarország (Kárpát-medence) területén több Oroszlánkő vár/település is létezett az említett térkép is ábrázolja a 1.Palota melletit és a 2.Mátrában (Domoszló határában) levőt, a oklevelek szerint létezett ilyen nevü vár/település a 3.Vértesben Oroszlány(Majk) és Csákvár között továbbá a 4.Felvidéken, Trencsén megyében. Az Interneten az előző részben már említett www.varak.hu honlap és Castrum bene által is preferált (15.,) és a wikipedi.org a 3.és 4.továbbá a 2. helyszínről közöl eléggé reálisnak látszó információkat, de ellentmondások, keveredések is felfedhetők. A névazonosság, párhuzamosság nem véletlen, hiszen ezeket a területeket a Csákok birtokolták, címer állatuk az oroszlán.
Részletesebb adatokat a hozzánk legközelebbi 3.vértesi Oroszlánkőről gyűjtöttem és a Palota-Bátorkő szindrómával találkoztam. A legjellemzőbb példa a sematikus egyszerűsítésre a ahol a szerző az Oroszlánkő, Csákyvár, Cset, Oroszlán vára neveket a különböző forrásokból kiragadva, összevonja és a 3.várra ruházza (mellesleg a kép pedig a 4.várat ábrázolja).
Az eredeti forrás anyagokat átnézve a négy név nem egy, hanem legalább két közeli várat jelent, erre a következtetésre juthatunk akkor is, ha az internetes forrásokban az említett négy név után következő, Oroszlánkő története szöveget figyelmesen megvizsgáljuk. A legkorábbi Csákyvár a geszták szerint a Fertő(Velencei tó) mocsarához közel Csákvárnál lehetett. Az 1289 évi oklevél szerinti Uruztlanku(24.,) pedig Majkhoz(Oroszlány) közeli helyszínen létezett a XIII sz végéig, amikor is III. András leromboltatja (14.,) Csák István hűtlenségére hivatkozva.
A Lázár-térkép ábrázolja a Vértesi Csák birtok falvait-várait azonban ott Oroszlánkőt nem jelöli, ami többé-kevésbé érthető is hiszen az ilyen nevű várat már 1295 ben lerombolták, de nem látható Chet falu sem.
Az 1326 évi oklevél (13.,) részletezi Csák Péter és István tulajdonában levő várakat (Bátorkő, Csesznek Csókakő, Gesztes) Oroszlánkő vára ekkor már nem létezik hiszen a települések között sorolja fel Chet azaz Oroszlánkő falut
Sajnos az oklevelekből a Vértesben- Bakonyban levő birtokok helyét nem lehet egyértelműen meghatározni. Ahogyan a nagy létszámú Csák nemzetség azonos nevű , egy időben élő személyeinek(4-5 István, 2-3Máté…) tetteit sem lehet mindig azonosítani, egy személyhez kötni. Akkori szokás szerint sok azonosság/párhuzamosság létezett, ami jónak tűnt, bevált azt másolták, utánozták, akkor is ez volt a divat. Így valószínű, hogy a Vértesi rokonhoz hasonlóan a Gaja ( Celun) völgyében, a Bakony keleti szélén is épített a térséget birtokló Csák főúr (egyik testvér) Oroszlánkő várat/települést, amelyek sorsa a tulajdonos azonossága, vagy szoros rokoni kapcsolata miatt is hasonló lehetett, mint a Vértesi váré.
A vizsgált időszakra vonatkozó írásos emlékek nagy része az évszázadok viharaiban elpusztult (elpusztították), pontosabb képet akkor lehetne kialakítani, ha a szóban forgó helyeken ásatásokat végeznénk, addig csak a meglévő nyomokból lehet következtetéseket levonni.
Hol lehetett, a térkép szerint Várpalota környékére rajzolt Oroszlánkő ?
Ha figyelembe vesszük a Lázár térkép tudományosan megállapított pontosságát: 10-maximum 20 kilométeres eltérés jellemzi, akkor sem „csúszhatott” a vértesi vár/település Várpalota térségébe.
Továbbá legkevésbé kételkedhetünk a Palota környékére vonatkozó részek hitelességében, hiszen Lazarius, a humanista Bakócz Tamás íródeákjaként, az esztergomi érsek kíséretében járta az országot és akár többször is személyesen járhatott Palotán, a ferenceseknél, mint ahogyan Tomori Pál kalocsai érsek, és több neves humanista pap is időzött a magyar reneszánsz egyik jelentős kulturális központjában a ferenc-rendiek kolostorában. Egyébként a diákról keveset tudunk de abban több forrás is megegyezik, hogy Lazarius Székesfehérvárról származott, jól ismerhette a szomszédságot( lásd később Banhida-t).
Valószínű tehát, hogy valahol Palota környékén (esetleg látható romokat nem mutató helyen) mégis csak létezett Oroszlánkő település/vár .
1. Amennyiben a térképet tökéletesen pontosnak tekintjük Palota és Öskü felett, a hegyek lábánál kell keresnünk a helyszint, talán a Bakonyba, Pere irányába vezető út mentén, egy kimagasló domb, szikla tetején lehetett a vár, alatta a falu.
Ebben a térségben található nagy legelő területet Kühányásnak hívják lehet, hogy véletlen egybeesés, de a vértesi Oroszlánkő várdomb szomszédságában Kőhányás puszta található.
Azonban az elég furcsa, hogy a vár korai lerombolását követően még hosszú ideig ebben a térségben létező (Chet) faluról egyetlen egy helytörténész sem talált nyomot illetve nem tett említést sem. Továbbá azt tudjuk, hogy ez a terület királyi illetve Szalóki birtok volt, a 12-13. században, a Csákok szállásterülete még a Tési-vízválasztón túl van, a Vértes és azzal szomszédos Bakony alja. Mind ezek valószínűsítik, hogy még sem itt kell keresni a vár és a török időben elpusztult település nyomait.
2.Másik lehetőség, hogy Pusztapalotát azaz Várad-ot nevezték így abban az időben. Ennek valószínűsége is megkérdőjelezhető, hiszen a szűk völgyben nem fér el egy falu. Az 1271 évi oklevelek(12.,) szerint egyébként is ez még a Szalók nemzetség birtoka.
3.A 10 km-es pontatlanságot figyelembe véve található erre még egy teljesen lepusztult várrom: Csiklingvár. Bár ezt F.G. László 1933ban(3.,) Bátorkőnek nevezi. Tanulmánya szerint Pusztapalota vadász kastély mérete, elhelyezkedése miatt nem lehetett Bátorkő központ. Véleménye szerint a Tési-vízválasztótól északra eső, Bátorkőhöz tartozó falvak, várbirtok igazgatására a legmegfelelőbb lenne, a később Csikling várnak nevezett helyre tenni Bátorkőt.
Azonban az általa még nem ismert 1326 évi oklevélből(13.,) ma már tudjuk, hogy Bátorkő ettől délre, mintegy 10 km-rel távolabb, Tykol földön állt.
Továbbá ugyanezen okmányból az is kiderül, hogy Oroszlánkő, (Chet falu) Bátorkővel egyidőben létező attól elhatárolt birtok, tehát Bátorkő sem lehetett Oroszlánkő.
Tekintettel arra, hogy a Gaja völgye ( Celun) régóta a Csákok tulajdona, és az emlitett várhegy közelében forrás, patak és település is volt, elfogadhatjuk F.G.László meggyőző érvelését, amely szerint ez birtok központnak alkalmas hely, hiszen Csetény, Csernye, Erdö-Inota…stb könnyen elérhető, szemmeltartható ellenőrizhető, tehát építhettek itt várat akár már a12. században. Valószínű, hogy a Csákok hiszen a szomszédos Jásdon 1164.ben alapították ( Csák Lőrinc udvarispán?) a Szent György bencés apátságot és templomot is építettek. Az Oroszlánkő elnevezésből azonban arra következtethetünk, hogy a 13.században, tatárjárást követően építhették, vagy úgy jött létre az új erődítmény, hogy a várhegyen levő régi lakótornyot (csáki várat) felújították/ bővítették/ megerősítették a tatárjárás után. Pontosítás érdekében feltételezhető, hogy valamivel Bátorkő építése előtt, a Csákok nagy terjeszkedése kezdetén, a Vértesi Oroszlánkővel egy időben építették (ahhoz hasonlóan még itt is látszik a körbefutó sáncárok mélyedése).Valószínű tehát, hogy az 1270-es 80-as években folyt az építkezés, esetleg királyi engedély nélkül és ez is hozzájárulhatott korai leromboltatásához(a Csákok viselkedése mellett). Később Bátorkő felépítése után a gazdasági, politikai súlypont a Bakony déli oldalára tolódott (részletes elemzést lásd az első, Bátorkő rejtélye c. részben), nem volt szükség újra építésére.
Mivel F.G.László óta sem találtunk semmit a korán elpusztult Csikling vár múltjáról, nem ütközünk ellentmondásba, ha azt a régen lerombolt vár, a török időben elpusztult, elfelejtett Chet =Oroszlánkő faluval azonosítjuk. Így összeilleszthető a Lázár-térkép az 1326 évi oklevéllel(13.,), amelyben szereplő bakonyi települések megnevezéseinek Cheten (Csetény), Chetke(Csatka) hasonlósága, és a csikling-várhegy szomszédságában, a mai térképeken is jelölt Csatka-vágás (Chet-ke kicsinyítő képzővel ) dűlő név is utalhat arra, hogy a Bakony ezen részén lehetett Chet falu azaz Oroszlánkő.
A rejtély ezen megoldásának igazolásához további kutatások szükségesek. Egyrészt új megállapításaim tükrében, szakemberek – lelkes amatőrök keresgélhetnek az írásos emlékek között, másrészt profi régészeti kutatások tárhatnák fel a helyszint.
Várad=Pusztapalota
Miután tisztáztuk, hogy Pusztapalota nem Bátorkő és nem is Oroszlánkő, úgy tűnhet, hogy e látványos romokat nem lengi körül már semmiféle rejtély. Persze ez csak első ránézésre igaz, mert számtalan titok rejtőzik Várad (Warad = a kis vár ) története, funkciója körül.
Az első csokor: mikor, ki és milyen célból építtette?
A második: tartozott-e a várhoz kiszolgáló település, és az hol volt?
Számtalan további kérdést lehetne még felvetni : lerombolták-e, bővítették-e az idők folyamán ; miért nevezik, gondolják Mátyás vadász kastélyának?
Egy kérdést (Hívták-e Ópalotának ?) már korábban, többen felvetettek, de az eltérő véleményeket nem elemezték.
Nézzük a kérdéseket szépen sorban, hogyan rakható össze a mozaik. Ha a valóság megismerésére törekszünk, hosszútávon is igaz értéket szeretnénk teremteni el kell szakadni politikusaink által mutatott példától, hiszen a más véleményen levők elítélése, pocskondiázása állandó szemben állást, harcot eredményez és a történelem tanítása szerint a háborúban az értékek is elpusztulnak. A korábbi kutatók tévedéseinek részletezése helyett nézzük azt, hogy vizsgálataikban az újabb tényeket is figyelembe véve mi helytálló, más szerzőkkel, forrásokkal összeegyeztethető.
Mikor, milyen célból , ki építette?
Valószínűsíthető, hogy azon történészeknek van igaza akik Pusztapalota építését jóval 1271 előtti időkre datálják. Az 1271-es oklevelekben (12.,) szereplő Warad megnevezés is arra utal, hogy abban az időben építették amikor még nem sok vár álhatott ( a korai árpád korban, biztosan a tatárjárás előtt),hiszen nem kellett megkülönböztető névvel ellátni. Ezt látszik alátámasztani az épület rom építészeti stílusa, a robusztus falak, a román kori „ablak” kiképzések, amely a Pannonhalmi apátság Géza által kezdett Szent István kori altemplomával mutatnak rokonságot.
Könzöl megjegyzi Palotáról(8.,): Kaprinai István Hungária Diplomatica című müve szerint Szent István létesítette, hogy Fehérvári tartózkodása alatt ide jöhessen pihenni, ennek azonban írásos, okleveles igazolását nem találták. Talán az is egy ok, hogy az iratokban Palotát és nem Warad-ot keresték. A jezsuita történész Kaprinai által összegyűjtött forrásanyagok, és kritikai elemzései nagyobb részt csak kéziratban találhatók meg, nehezen hozzáférhetők, azonban azt tudjuk, hogy ő azon történelem tudósok iskolájába tartozott, akik az okleveles forrásanyagokat tartották elsődlegesnek, a krónikákkal szemben, tehát érdemes véleményét megvizsgálni. Ezért kezdtem el előbbi megállapításaimat figyelembe véve Warad nyomát kutatni a korai oklevelek között, nagy körültekintéssel kellett eljárni, hiszen a korabeli szokás szerint párhuzamosság, több Warad is található, amelyek nevét csak később pontosították ( Pécs-Warad, Nagy-Warad ).
A Bakonybéli apátság birtokainak15. századi összeírásából (25.,), úgy látszik, hogy a Warad birtokot I. László király(1077-1095) adományozta az apátságnak, azonban az adományozó oklevél nincs meg, pedig abból fény derülhetne arra, hogy az erdő-birtok haszna fejében kellet-e fenntartani az apátoknak a királyi vadászkastélyt, vagy a kis várnak kereskedelmi forgalom ellenőrző joga, jövedelme is volt-e. Az adományozás idejéből arra következtethetünk, hogy vár 1095 elött épülhetett. A második nyom is ezt valószínűsíti, ugyanis a részletes, jobbágyok neveit is felsoroló( 26.,) 1086-os oklevélben a Béli-apátság Kajári birtokán az egyik szántó-vetőt Waradi -nak hívják. Mivel ez nem gyakran előforduló, beszédes név, elképzelhető, hogy a kis váracska, a szűk lakótorony személyzete, illetve annak fia a korlátozott élettér, megélhetési lehetőségek miatt az apátság más birtokain került elhelyezésre, és az innen származót Waradinak hívták. A két egymást erősítő feltételezést, a román stilust figyelembe véve a kis vár a 11. században épülhetett, megközelítően ezer éves. Mégis igaza lehet Kaprinaiak, hiszen I. István is építhette. Ugyanis az első Árpádházi királyok tulajdona volt a Bakony, Székesfehérvár és Veszprém, körülöttük és köztük levő térséggel együtt. Ezen birtok részeiket adományozták az általuk alapított Béli(Bakonybél)-, Tihanyi-, Pannonhalmi apátságoknak, a veszprémi-, székesfehérvári káptalannak, és a honfoglaló Szalóki ősöknek. Anonymus gesztája szerint ezen területet a honfoglalás során Árpád Ősbő, Őse vezéreknek adta, ezek utódjai a Szalókok ,a 13. században az ő tulajdonuk Várad erdőbirtok és Tikolföld lásd 1271 évi okleveleket (12.,)
A kis vár F.G.László szerint is (3.,) elsősorban kitűnő vadász kastély lehetett, annál is inkább mivel Várad (Pusztapalota) Fehérvárhoz, Budához legközelebb eső, első Bakonyi vadászház, pihenőhely, nem mellékes hogy a Bakony Árpádházi királyaink kedvenc vadász területe volt. A vadászat jelentőségét ma már kevésbé érzékeljük. De akkor nemcsak a királyok és az urak által űzött szórakozás, hanem egyúttal élelem „termelő” gazdaság is.
A 11-13.században a mezőgazdaság jelentős ága volt az erdei-gazdálkodás (vadászat, halászat, legeltetés, makkoltatás) fokozottan igaz ez a királyi birtokban levő Bakonyra. Az itt előállított termékeket cserélni kellett gabonára, szénára, borra és egyéb árukra, amelyeket a hegyek lábánál, déli lejtőin illetve a Sárréten termeltek. Ezért nagyon fontosak a Bakonyon átvezető utak, azok ellenőrzése, a kereskedelem zavartalan biztosítása a területet birtokló urak ( bárki volt a tulajdonos) számára is lényegi kérdés. Amennyiben Warad-ot is e célból építették akkor is a 11-12 sz.ban épülhetett. A 11. századot valószínüsíti a várrom építészeti módja, stilusa (román kori ablakok boltíve)
A legvalószínűbb, hogy mindkét szerepet teljesítette Várad, a természeti korlátok figyelembe véve ezért van két kisméretű torony épülete, hogy ezek egyszerre vagy bővítésként épültek azt csak helyszíni kutatások dönthetnék el.
Az eddig feltételezettnél korábbi építési időpont tehát kizárja a lehetséges építtetők sorából a Csákokat valószínű tulajdonosai sem voltak a kis várnak, és ugyan ezért Kont Miklós illetve utódai sem építhették, hogy mikor került a tulajdonukba (mikor csatolták Palotához) nem tudjuk pontosan. 1426?
A váracska további sorsa
Már az Árpád-házi királyok idején a főurak személyes vagyona a királyi birtokok, várak adományozása révén egyre nőtt, a Csákok szereztek tulajdont a Váraddal szomszédos területen, Tikolföldön is. Majd felépítették rá Bátorkő várát amely közel volt, így ellenőrizhette a helyi forgalmat, a királyok- királynők vára/városa közötti főutat, védelmet nyújtott a körülötte levő falvaknak így hamarosan központi szerepet játszott (lásd: Bátorkő rejtélye ), a kis vár veszített jelentőségéből. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem a feltörekvő Csákok tulajdonában volt lásd 1326-os oklevél(13.,).
Valószínű, hogy kis mérete, a természet által korlátozott beépíthető területe, víz hiánya, elzárt, rejtett elhelyezkedése (kevésbé volt szem előtt), következtében, Váradot nem fejlesztették, de elkerülhette a rombolásokat is mutatja ezt a megmaradt főfalakban a román stílusú ablakok, az ülőpadkával ellátott fülkévé bővített ablak nyílás(5.,93.o). Továbbá a látványos rom fennmaradása azt is valószínűsíti, hogy időnként javítgatták, karbantartották, esetleg korlátozott lehetőségeit figyelembe véve bővíthették is, jelzi ezt a kis toronyba vezető Radnai által említett csúcsíves átjáró(5.,92.o), amely napjainkban már nem látható, leomlott. Utólagos beépítésére nem csak a későbbi gótikus stílus jegyből következtethetünk, hanem pusztulásából is mivel falai nem képeztek szerves egységet az eredetivel a kettő közé férkőző víz-fagy évszázadok alatt megrepesztette, mára leomlasztotta a betoldott részt. További kérdésekre a szakszerű ásatások, vizsgálatok adnának választ, mint ahogyan arra is: volt-e körülötte kis település.
Lehetett-e Mátyás vadászkastélya
Mátyás mondák szerint Pusztapalota a király kedvenc tartózkodási helye volt, a „ helytörténészek „ fanyalogva jegyzik meg : nincs írásos nyoma annak, hogy Mátyás király Palotán járt volna. Két megjegyzést teszek a részletes elemzés előtt: először eddig nem találtunk feljegyzést, másodszor ide pihenni, szórakozni jött és nem dolgozni, ezért nem itt születtek országos jelentőségű levelei, rendeletei. Azonban bizonyítható, hogy térségünket jól ismerte és nagy elődjeihez hasonlóan biztosan több alkalommal járt itt, sok időt eltöltve kedvenc szórakozásával.
Az előző fejezetekben bemutattam, hogy jóval Mátyás uralkodása előtt építették tehát nem építtetője miatt, és valószínű nem is igen rövid ideig tartó tulajdonlása miatt nevezték Mátyás vadászkastélyának, hanem azért mert gyakran járt itt.
Mit mondanak a történelmi tények: Hunyadi János és Újlaki Miklós kapcsolata 1430–as évek elejétől számítható, amikor a fiatal, katona-nemes Hunyadi a főúr familiárisa lett. A közös, eredményes csatározások a harcmezőn és a politikai porondon egészen addig a barátságot erősítették, amíg Újlaki Miklós felismerte a tehetséges hadvezérben a vetélytársat. Hunyadi János sikerei, Zsigmond király támogatása, adományai révén egyre nagyobb vagyonra, méltóságokra tett szert. 1438 tól már Szörényi-bán(legalacsonyabb rangú zászlós főúr). Zsigmond halála után Újlakival együtt Ulászlót támogatják, 1441-ben legyőzik Bátaszéken az Erzsébet királynőt pártoló erőket. Ulászlótól adományokat és címeket kapnak: Erdélyi Vajda, Temesi Ispán, Nándorfehérvári Főkapitány. Ezután utjaik elválnak Hunyadi a harcmezőn Újlaki az udvarnál marad.
A török ellenes sikeres balkáni hadjárat, majd Hunyadi kormányzósága(1446-1452) idején Újlaki már rivális főurat látja a korábban támogatott familiárisa helyett. A Nándorfehérvári csata végén ugyan csatlakozik Hunyadihoz inkább csak azért, hogy a győzelemben osztozzon, de Hunyadi János halála (csatamezőn kapott pestis) után már az ellentábort erősíti ( egyes források szerint Újlaki király szeretett volna lenni), a Garai-Újlaki liga eléri, hogy a népszerű Hunyadiak birtokát elkobozzák, Lászlót 1457-ben kivégeztetik.
Ugyan Újlaki sógora, Podjebrad György( cseh király, akinek„vendégségét“ élvezte az ifjabb Hunyadi fiú) 1458 ban még eléri, hogy Újlaki támogassa Mátyás királlyá választását, de amikor kiderül, hogy az ifjú király nem báb a főurak kezében akkor már 1459 ben újra Garai mellett, Mátyás ellen támad és magyar királlyá koronázzák III Frigyest (a német kézben levő szent koronával). Mátyás leveri a lázadókat, birtokaikat elkobozza. Majd megbocsát a megtévedteknek és visszaadja javaikat.
Mátyás valószínű a család, apja barátját láthatta az ingatag főúrban, mert nem csak megbocsátott ( rövid ideig birtokolta, majd vissza adta Palota várát és környékét is), hanem 1471-től neki adta a bosnyák királyi címet, majd Korvin János keresztapjának választotta. Újlaki Miklós nem vesz részt a Vitéz János vezette király ellenes összeesküvésben, tekintélyével tanácsaival Mátyást támogatja. Az idős főúr az 1476 évi házassági és Beatrix koronázási ünnepségeken, Székesfehérváron is főszerepet kapott illetve vállalt.
Valószínű ezek voltak a reneszánsz Palota legfényesebb napjai itt pihent meg a Nápolyi hercegnő, hogy másnap frissen érkezzen Fehérvárra. Elképzelhetetlen, hogy Mátyás személyesen nem ellenőrizte az előkészületeket Palotán is, persze feljegyzést erről sem találtunk. Újlaki Miklós halála (1477) után fia Lőrinc( bosnyák herceg), is Mátyás híve maradt, sőt támogatta a király halála után Korvin János trónigényét is.
Amint az előzőekből látható Mátyás jól ismerte az Újlaki családot annak birtokait, akár már fiatal kamaszként(1456 elött) járhatott Palotán a családi barátnál, de ha addig nem akkor 1459-ben, amikor királyi birtok lett biztosan megtekintette Palota várát, ésVáradot, vadászott a hegyekben és megpihent a vadászkastélyban. Ne felejtsük el a reneszánsz király rendkívül mozgalmas életet élt, kísérete alig győzte a sok utazás fáradalmait kipihenni, és kedvenc időtöltése a vadászat volt. Így azután később, amikor a kapcsolatok újra erősödtek, családiassá váltak akár évente többször is járhatott Palotán, a vadászkastélyban, hogy királyi jelenlétével a főúri vadászünnepség fényét növelje illetve szűkebb körben, hogy a nagy-politikai események háborúk, intrikák fáradalmait kipihenje, hiszen a központhoz ez volt a legközelebbi Bakonyi vadászkastély.
Hogy kedvelt helye lehetett arra a Tatai vár analógiájából is következtethetünk. Ugyanis tatai kedvenc helyéhez hasonlóan Palota mellett is volt halastó ( Bánta) és ínyenc királyunk köztudottan kedvelte a halételeket (a vadászati lakomák elmaradhatatlan fogásai voltak a friss halból készült ételek). Mind ezeket figyelembe véve bátran állíthatjuk, hogy gyakran járhatott Mátyás Palotán, hiszen Újlaki Miklós nem egyszerűen királysága egyik tehetős főura volt, annál szorosabb, családias kapcsolatokat 1477(halála) után fiával ( Újlaki Lőrinccel) a vadászat révén is ápolhatták.
Igaz, hogy nem tudományos értékű bizonyíték de érdemes megemlíteni hiszen a következő kérdést is érinti Eötvös Károly Palotátról szóló feljegyzése. Eötvös 1909-ben kiadott „Balatoni utazás vége..“ című könyvének, Hazádnak rendületlenül című fejezetének II részében ír a Palotai Móré ( Újlaki vár)-várról és folytatja: Azután itt volna még Palotaóvár is. Hollós Mátyás, dicső királyunk mulató tanyája. Ó-palotának nevezi a környék.
Hívták-e Ópalotának Várad-ot?
A kérdéssel napjainkban is több szerző foglalkozott mégsem jutottak egyezségre. Kiss Gábor Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon című könyve szerint igen, az 1564 évi (23., / Bp.: 1984) török feljegyzésben említett végvári vitézek összecsapása ezen a területen, Ópalotának nevezett vár alatt zajlott. Kissé kiegészítve a történetet Ópalotát – Új-(Vég)-Palota elődjének nevezte. Ezt bírálta Könczöl Imre Várpalota rövid története című (8.,) helytörténeti összeállításában. Könczöl a Tiszántúlon, Biharban található a bizonyíthatóan Ó-és Újpalotának nevezett helyszínre, vonatkoztatja a török feljegyzést. Viszont ez utóbbi feltételezése már erősen kifogásolható : egyrészt nem kell ahhoz sem új vagy vég előtaggal illetni Palotát, hogy a hozzá tartozó kis várat (Váradot), a véd fallal erősített lakótornyot (vadászkastélyt), megkülönböztetés céljából Ópalotának nevezzék, hiszen a környéken élők biztosan tudták, fontos információként átadhatták egymásnak, hogy a kis vár régebbi Palotánál (Bátorkőnél). Másrészt nem vette figyelembe, hogy Palota közelében a budai illetőségű török vitézek gyakrabban portyáztak, mint a kevésbé konfrontált, több napi járóföldre levő bihari területen. Úgy látszik Könczölt nagyon zavarta az Ópalota megnevezés, ezért keresett vitatható más helyszint, és ezért nem idézte Dornyaitól,(2.,) hogy nemcsak Bátorkő, hanem Ópalota megnevezést is Pusztapalotára vonatkoztatta.
Továbbá Dornyai és Könzöl szerint a török időkben Palotáról készült grafikákon a hegyek felett Bátorkő látható! Az biztos, hogy a sokak által ismert, legkorábbi 1593- ban készült rajzon majd a 17.századi képeken is Palota felett ép bakonyi vár látszik, azonban valószínű, hogy ez Várad akkori nevén Ó-Palota, mivel Bátorkő már az 1529 évi oklevél szerint is lepusztult várrom. Egyébként Bátorkőt már az 1520 körüli állapotokat feltüntető, Lazarius térkép sem jelöli, Palota-t és Eskw-t viszont igen. Az sem kizárható, hogy a rajzokon, esetleg más bakonyi várat ábrázoltak de biztos, hogy nem Bátorkőt.
Egyébként logikusnak tűnik a Várad = Ópalota megnevezés a környék, a kis vár történetét nem ismerők oldaláról is, hiszen az ostromok után állandóan felújított Palotától a nagy várától, úgy különböztethették meg , hogy a közelben található, külső kinézetre is régi váracskát Ópalotának nevezték.
A régi név változására, itt a Bátorkő példa ahogyan helyett a 15.sz-tól Palotát kezdték használni, majd ez lett az uralkodó a köztudatban, úgy a régi Várad megnevezés is eltűnt, szerepének és jelentőségének csökkenésével egy időben, és a Palota név dominanciája itt is érvényesült, ezért kezdték Ópalotának nevezni. A Könczöl I által vitatott 1564-es török feljegyzésen kívül oklevél emléket, bizonyítékot erre nem találtunk, de nem is érdemes keresgetni, hiszen 1740 től már a hivatalos iratokban Pusztapalota-ként említik, bár Eötvös könyvéből( 27.,) tudjuk a környék 1844 ben még Ópalotának is hívta.
Persze mindig akad egy-egy “helytörténész” akinek jobban tetszik a Bátorkő megnevezés, ezért sok népszerűsítő írásban Pusztapalota/Ópalota helyett Bátorkőről beszélnek ez a tévesztés, mindenkit zavar, aki keresi, vagy ismeri az igazságot, és hisz abban, hogy Bátorkő központot vagy a várnak egy részletét valamikor feltárják.
Hány vár volt?
Az elérhető információk alapján tisztáztam a sokak által elfogadott, de a köztudatban nem eléggé ismert (újabban félre magyarázott, sajnos ezen egyszerűsített változat terjed az Interneten ) tényeket: az előző részben beazonosított három vár Várad, Bátorkő, Újlaki-vár közül most a legrégebbit vizsgáltam részletesebben, és az eredmények erősítették „Bátorkő rejtélye” részben levont következtetéseimet, továbbá azonosítottam egy negyedik régi várat, Oroszlánkőt (Csiklingvár elődjét).
Nem végeztem a római vár kutatásával, amelyről majd a következő részben írok, az ötödik-hatodik környékbeli várral együtt, ugyanis az oklevelek keresése, helytörténeti kutatásaim során találkoztam olyan véleményekkel, hogy Öskün nem volt vár. Tekintettel arra, hogy hosszú ideig Eskew is a palotai-várbirtokhoz tartozott, és a kővégződésű várakról sok információt gyűjtöttem, megkísérlem Várpalota-Öskü mozaikok összeillesztését is.
Felhasznált Irodalmi források:
Az első rész hivatkozásait folytatva
1., Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában 3.köt. 208/Bp 1897.
2.,Darnay Dornyai Béla : Bakony 107-109/Bp.1927, www.jamk.hu/ek/public09032503
3.,Lovag Fehreintheil László: Bátorkő vára /Hadtörténeti Közlemények34. 1933 Wikipédia Bátorkő/2009
4.,Faller Jenő Hol feküdt Bátorkő vára /Veszprém 1936
5., Lipták Gábor, Hubai László,Radnai Lóránt :Várpalota /Veszprém 1956
6.,Szíj Rezső: Várpalota /Bp 1960
7., Éri I.,Kelemen M.,Németh P.,Torma I.:Magyarország Régészeti Topográfiája 49/3./Bp 1969.2.
8., Könczöl Imre: Várpalota rövid története /Bp 1988
9.,Gerő László: Magyarországi várépítészet / Bp 1955
Magyar Várak 64.o./Bp.1968
10.,Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 410, 443.o./ Bp 1974
11.,Gergelyffy András: A várpalotai vár…VMMK 1967.6.sz
12.,1271 évi okl. Hazai Okmánytár I. kötet:40.és 41.oklevél/Győr 1865
13.,1326 évi okl. Kumrovitz L.B.: Veszprémi Regeszták 76.o./Bp. 1953
14.,Csorba Csaba:Rejtélyes váraink 219.o./Bp. 2001
16.,1350 évi okl. lásd:13.,170.o.
17.,1364 évi okl. Pannonhalmi Főapátság házi levéltár LV.W( lásd:3., )
18.,1399. évi okl.Mályusz Elemér:Zsigmond kori Oklevéltár 626.o/
19.,1394.évi okl. lásd 18.,363.o
20.,1436.évi okl. Sörös Pongrác: Bakonybéli regeszták
21.,1409 évi okl.lásd 1., 3. kötet 344.o.
22.,Istváffy Miklós: Magyarország története 1490-1606 lásd 6., 53.o.
23.,Kiss Gábor: Várak Várkastélyok…530.o, 531.o./Bp 1984
24.,Györffy György: Magyarország Történeti Földrajza II.398.o.Bp.1987
25.,Árpádkori Újokmánytár VI./18. //CD ROM Magyarország Középkori Digitális Okmánytára
1.0 Arcanum 2005.
26., Árpádkori Újokmánytár I /8 //CD ROM Magyarország Középkori Digitális Okmánytára
1.0 Arcanum 2005.
27.,Eötvös Károly: Balatoni utazás vége Bp 1909.
http//mek.niif.hu04900/04924/html/balaton0046.html
