Várpalota várai I
Várpalota várai II
(dr. Antal József munkája, kézirat, 2010)
Rohanó világunkban kevés embert érdekel a történelem, hiszen a régi idők történetének ismerete közvetlenül nem váltható apró pénzre. Mégis ha régi várakról hallunk, beindul fantáziánk, és kíváncsian várjuk az új információkat. Akkor fogunk mérgelődni, ha kiderül, hogy előzőleg már hallott, érdekességeitől megfosztott, egyszerűsített, esetleg hibás képet festettek múltunkról. No én is így jártam, amikor az Internet világában Várpalotát, Bátorkőt kerestem.
Palotai őslakosként úgy tudtam, hogy a ma még látható két várnál, Pusztapalotánál és a Thury- (Újlaki)-várnál több létezett térségünkben, például Bátorkő is.
Elkezdtem, hát keresni milyen forrásból származik az “új” egyszerűsítés, illetve utánanéztem régi ismereteimnek. Mivel az Interneten már nagyon sok információ elérhető, a több mint ezeréves oklevelek is (Árpád-kori új okmánytár) egyre mélyebbre ástam magam a témában, és mondhatom nagyon érdekes dolgokat találtam, nem is csak három, hanem hét vár is volt környékünkön. Kutatásaim számomra is meglepő eredményeit több forrás, hiteles történelmi ismeretek tükrében is megvizsgáltam és igaznak találtam, ezért elhatároztam, hogy a korábbi szerzők megállapításait is figyelembe véve sorozatként publikálom következtetéseimet, és megosztom mind azokkal, akiket ez érdekel.
Nézzük először a sokat vitatott Bátorkő kérdéssel kapcsolatos történetet.
Elöljáróban csak annyit, amivel mindenki egyetért Bátorkő vára (és a körülötte levő település) több mint egy évszázadon keresztül létező ( castrum) erődítmény és birtok-centrum volt Székesfehérvár és Veszprém között félúton.
Bátorkő rejtélye
A vár a 15. század végére elpusztult, majd a neve is kiment a köztudatból. Hol helyezkedett el tették fel már sokan a kérdést, hiszen szóba jöhetnek a mai város környékén mind azon hegyek/dombok, amelyek kiemelkednek természetes környezetükből emiatt nehezen, legfeljebb egy oldalról megközelíthetők, sáncárokkal és várfalakkal fokozható a hegy tetején levő vár-építmények (őrtorony, öregtorony, lakó-torony ) védőképessége. A panoráma-kilátás is fontos, hogy messziről észrevehető legyen az ellenség mozgása, ellenőrizhető legyen a Fehérvár-Veszprém közötti út és a környező falvak forgalma. A „történészek” helyszínként meghatározták már a Kastélydombot, attól keletre eső dombtetőt, Pusztapalota és Csikling vár romját és a jelenlegi vár helyét, is.
Korábban a kevés írásos emlék és az ásatási eredmények hiánya miatt óvatos megállapításokat tettek Csánki Dezső ( 1.,Bp.1897) szerint: „Pét vidékén fekhetett”.
A 20. század elején Dornyai Béla Bakony című írásában, minden indoklás nélkül konkrétan megnevezte a helyszínt azzal, hogy az oklevelekből ismert Bátorkő várát a környéken látható egyetlen várrommal Pusztapalotával azonosította (2.,Bp.1927). Majd a könyv kiadása után nem sokkal, a szerző tekintélye és népszerűsége okán több turista kalauz kiadvány is átvette, sőt hosszú évtizedekig Pusztapalota épület romjának emléktáblája is ezt hirdette! Bár lovag F.G. László már 1933-ban cáfolta (3.,) Dornyai feltételezését, részletes vizsgálataival kimutatta, hogy Pusztapalota nem volt alkalmas birtok központnak, Bátorkő nem a Várvölgyben épült.
Pár év múlva szórvány leletek alapján Faller Jenő ( 4.,Veszprém 1936 )Bátorkő helyét a Kastélydombbal azonosította.
Majd Lipták Gábor, Huba László, dr Radnai Lóránt(5.,Veszprém 1956) és Szíj Rezső (6.,Bp.1960) is elég részletesen vizsgálták a kérdést, és a Kastélydombra lokalizálták Bátorkő helyszínét, továbbá megállapításaik alapján térségünkben három önálló várról beszélhetünk, ezek: Pusztapalota, Bátorkő, és a Thury-vár.
Magyarország régészeti topográfiáját (7., Bp 1969.) készítő, régészeti emlékeket, adatokat ismerő tudósok is a kastélydombi helyszínt valószínűsítik.
Mégis a Várpalotai várakkal foglalkozó szerzők másik csoportja Dornyait követve a Bakonyba Pusztapalotára helyezi Bátorkőt. Úgy tűnik az Újlaki-várhoz közeli, Kastélydombi Bátorkő létezését tagadó, Internet révén terjedő elmélet Könczöl Imrétől származik, aki városunk múltjából rengeteg adatot gyűjtött ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett. Könczöl „Várpalota rövid története” című könyvében(8.,Bp 1984,) a három vár létezését kizártnak, egyértelműen tévedésnek tartja, szerinte mindig is csak két vár volt Pusztapalota =Bátorkő és a Thury-vár =Újlakivár.
Ugyan a korábban, ezen kérdéssel foglalkozó történészek munkái közül nagyobb részt csak elméletével egyező véleményen lévőket említi, Faller Jenő ( 4.,) sokak által elfogadott nézetét nem hallgatja el, hanem részletesen kritizálja. Könczöl véleménye szerint Bátorkő Kastélydombi helyszíne hibás feltételezés. Szerinte Faller tévedésének oka hiányos forrás ismerete (19 oklevélből 5-öt ismert) és az, hogy Faller a véleményét, egy 1932 évi építkezés alkalmával, a kastély körül, másfél méter mélyen talált hatalmas falakra alapozta, amelyeket régész nem látott, szakszerűen nem vizsgálták meg. Nem hibaként rója fel, de meg említi, hogy Faller tévedését az is befolyásolta, hogy nem ismerhette a Thuryvár1960-as években végzett feltárásainak eredményét (a várnál régebbi, annak elődjét jelentő palota együttes megtalálását).
Azonban, ha megvizsgáljuk Faller(4.,) gondolatmenetét a régi palota léte inkább erősíti a kastélydombi helyszint, mint cáfolná azt.
Végül Könczöl kijelenti:„Összegezve: a korabeli források és a régészeti feltárások azokat a tudósokat igazolják, akik Bátorkőt Pusztapalotával azonosítják”. Az általa felsorolt tudósok: Dornyai Béla(2.,) Gerő László(9.,) Genthon István (10.,) Gergelyffy András (11.,) . Régészeti kutatásként a Thury- vár 1960-as feltárásait említi, a szenzációs eredmények alapján javasolja a titokzatos helyszín-kérdés, romantikus több vár elmélet egyszerűsítését, lezárását.
Újra olvasva az 1,.-11., hivatkozásokban említett könyveket, helytörténeti műveket, korábbi több vár hitem, és Bátorkő Kastélydombi helyszínének valószínűsége csak erősödött, de Könczöl Imre tekintélye (városi könyvtárunk néhai vezetője), tisztelete arra késztet, hogy részletesen vizsgáljam a kérdést az eredeti források felhasználásával, a tények, írásos bizonyítékok, logika és észérvek alapján az érzelmek helyett.
Palota középkori várainak összekeverését, a tévesztési hibákat azok egy időben létezése és közeli elhelyezkedése okozta. Külső szemlélőnek elképzelhetetlen, hogy miért lett volna itt három vár, ezért Bátorkőt a mai nap is látható két vár/rom ( Pusztapalota és Várpalota) elődjeként nevezték meg, és korábban Palotára, újabban Pusztapalotára ragasztották nevét.
Maradéktalanul egyetértek Könczöl azon megállapításával, hogy a mai vár környékén, az udvarházban (Palotán) már az Újlakiak előtt is pezsgő élet zajlott, amit az ásatások is megerősítettek és az írásos emlékek miatt is vitathatatlan, hiszen igazolják, hogy nagyurak, nádorok tartózkodási helye, és azt tudjuk ehhez komoly udvartartás tartozott, továbbá ugyanezen források szerint ezt a centrumot, várat és települést Bátorkő, majd Palota névvel illették. Az 1960 évek ásatásai igazolták, hogy Palota nem azonos Bátorkővel(11.,). Hiba lenne, ezek után azt kijelenteni, hogy Bátorkő azonos Pusztapalotával csak azért, hogy Könczöl javaslata szerint lezárjuk, egyszerűsítsük a kérdést. Szegényítenénk történelmünket egy létező rejtéllyel, amely sok ismert példa szerint turisztikai vonzerő is lehetne.
Oklevelek latin szövegének értelmezése
Bátorkő független létezésére a döntő bizonyítékot az 1271 és 1326 évi oklevelek adják.
Az 1271 évi, a Szalók nembeli nemesek birtokosztozkodását rögzítő oklevelekből ( 12.,) kiderül, hogy a Waradnak hívott, Csősz – Szénhely (Zenel, Scenel, Zynil, Zenyl, Zenes, Zenyel, Zenhel), között elterülő erdő, valamint Tikolföld különálló birtokrészek. Ezt alátámasztja minkét oklevél(12.,) tartalma, amelyet legtöbben helyesen fordítottak, azonban a hibás „Tikolföld Várad erdővel” értelmezés ismertebb és ezen kiragadott mondat töredék az alapja az összevonásnak, egyszerűsítésnek. Nézzük az eredeti szöveg kritikus részét : Similiterque medietas terre eorum de terra Tykoul cum medietate silue Warad dicte existentis supra Scenel,… itt a „similiterque…cum” páros kötőszó és azt jelenti „éppenúgy…mint”. Azaz a két testvér Tikolföldnek is és Várad erdejének is felét-felét örökölte. Az első oklevél szerint az örökösök Szalókföldet osztották meg itt részletezték Warad erdő határait. A latin szövegben szerepel az:ad vallem Warad, a ma is Várvölgynek nevezett völgy, ahol Pusztapalota romja áll, 1271 előtt ezt nevezhették Waradnak (kis várnak), erről kapta nevét az erdő és a völgy. A másik oklevélben több birtok ezek között Várad erdő és Tikolföld megosztását részletezték, ebből idéztem a latin szöveg részt, amelynek hiteles fordításához azt, a maga teljességében kell vizsgálni. A „terra Tykoul cum silue Varad” önkényesen kiválasztott, egymás mellé rakott szavak a Tikolföld Várad erdővel igazolására, nem szöveg hű idézet. Így nem meglepő, hogy értelme éppen ellenkezőjére fordult.
Egy ötven évvel későbbi oklevélből (13.,) kiderül, hogy Tikolföldön áll Bátorkő vára, ezt és több bakonyi, vértesi várat, birtokot az örökösök(Chak nemzetség: Csák István és Péter) 1326-ban csereként visszaadják Károly Róbertnek. Ebben Tikolföldet a vásárolt tulajdonok között sorolják fel. Úgy tűnik, hogy a Szalók nemzetség birtokai közül 1271 évi osztozkodást követően a déli, szélső Tikolföld részt vásárolták meg a Chákok, amelyre azután Bátorkő várát építették.
Tikolföldet nem csak az oklevelek alapján, hanem a korabeli elnevezések logikáját követve is a Kastélydombbal azonosíthatjuk. Hiszen Tykus/Tikos-nak nevezték a Duna vize(nádasa) által körbe vett Szigetfő ma Rácalmás dombját, és a Kisbalaton mocsarából kiemelkedő Tikos(ma is somogyi falu) hegyét, a Balatonból kiemelkedő Tykon/Tichon Tihany-t, így lett Tykoul/Tikol-föld a Sárrét-mocsarából kiemelkedő domb/hegy, amely Várpalota déli része, Pusztapalotától 5-6 km távolságban található.
Tehát Bátorkő és Wárad egymástól függetlenül hely szerint is elhatárolhatóan léteztek
Nyilvánvaló, hogy Bátorkő pontos helyét egyértelműen csak régészeti ásatások dönthetnék el, ami nem kis költség lenne, de a X-XV századi magyar és európai történelmi eseményekkel összevetve térségünk és birtokosainak történetét(és a helyi részleteket ) valószínűsíteni lehet hogy, mikor, ki és milyen céllal építtethette Bátorkő várát, és ezzel a hely-kérdés eldöntését is segíthetjük, amennyiben az említett oklevelekből levont következtetéseinket a független források alátámasztják.
Ki, mikor építhette Bátorkő várát ?
Szinte lehetetlen kinyomozni, hogy az 1326-ot megelőző (a Varad és Bátorkő említése közötti) 50 évben pontosan mi történt. Erre az időszakra tehető a várépítés, egyrészt még éreztette hatását a tatárjárás utáni újjáépítés, fejlődés IV.Béla és fiaV. István, még támogatták a várépítést, másrészt hatalmuk egyre csökkent a főurak egyre erősödtek, állandó háborúk dúlták az országot a trónviszályok, nagy úri birtokszerzések miatt. A bárók és csoportosulásaik hatalmára jellemző, hogy még a királyokat is elfogták. A Csákok is egyre nagyobb hatalomra tettek szert nem csak az ország középső részén, hanem a felvidéken és a Dráva melléken is birtokot szereztek. A bárók egymás ellen is háborúztak Csák Péter 1274-ben Fehérvár melletti csatában megöli Kőszegi Henriket.
Az biztos, hogy a birtokok védelmére részben a tatár fenyegetés, részben a rabló lovagok, konkurens bárók ellen is egyre nagyobb szükség lett. A tehetős főurak sok új várat építettek és a korabeli szokásnak megfelelően ezek nagy része kő-végződésű nevet kapott. Nemcsak az építészet, hanem a mezőgazdaság is fejlődött az erdei-gazdálkodás(vadászat, halászat, legeltetés, makkoltatás), mellett egyre nagyobb jelentőségű lett a földművelés. A földművelő falukat védeni, ellenőrizni kellett, a Várpalota környéki, Bakony-Sárrét közötti sűrűn lakott mezőséghez, jobbágytelekhez, falvakhoz ( Lovas/Bánta, Peth, Pethkalaztelek, Zalotelke, Kaloz, Tuzukteleke, Zenyl/Zenhel, Tykolülése, Molnos-inota) Várad-nál közelebbi, központra volt szükség. Ezért mondta Csánki (1.,), hogy Bátorkő Pét vidékén fekhetett, ez közelebb van az igazsághoz, az előzőekben bizonyított Kastélydombhoz, mint a Pusztapalotai helyszín!
Ebben a korban(a 13.sz végén) a megerősödött főurak, közöttük a Csákok is szinte évenként váltva birtokolják az országos méltóságokat ( nádor, királyi tárnok mester,erdélyi vajda…) és hatalmukat kihasználva juttatják rokonaikat, híveiket ezáltal Önmagukat is előnyös poziciókba. A helyzetet bonyolította az Árpádház kihalása, a sok rövidéletű királyság, a bárók pedig hol egyik, hol másik királyt támogatták, ennek megfelelően adományokat kaptak vagy birtokaikat elkobozták, váraikat lerombolták illetve várépítésre támogatást nyertek. Csák Demeter V. Istvántól, 1270-ben örökös bakonyi ispán címet, birtokadományt és várépítési jogot kap. Ekkor már létezett az 1271 évi oklevelekben említett Warad a Várvölgyben, és nem a Csákok tulajdona. Ha ekkor kezdtek birtokaik védelmére várat építeni, akkor annak helyét a Bakony keleti szélén(Galya völgye) lévő birtok határnál, illetve a hegység déli lábnál, az említett falvak közelében kellett kitűzni. Az utóbbi azért is sűrgős volt, mert 1271.-től Csák Domonkos veszprém- és tolna-megyei főispán lett, és gyarapodó, fejér-, tolna-, somogy- és veszprém-megyékre terjedő birtokaik igazgatási központjára is szükség lett. Bátorkő ezen célt is kielégítette, hiszen Sárrét széléről, déli, keleti, nyugati és északi irányba is vezettek utak, ezért vásárolták meg Tikolföldet a Szalókoktól.
Csák Péter nádor 1276-ban ostromolta meg Veszprémet, vissza foglalta a Kőszegiektől, de kirabolta és felégette. 1280-ban Csák István a bakonyi főispán, majd III. András hűtlenség vádjával illeti és 1295 -ben Csákvárhoz közeli vértesi várát, Oroszlánkő-t leromboltatja (14.,).
Az említett szükség és a lehetőségek (hatalmuk, gazdagságuk megvolt) eredőjeként építették a Csákok, a Bakony déli lábánál elterülő birtokaik védelmére Bátorkő várát. A Bakony keleti pereméhez és a Vértesi birtokaikhoz hasonlóan, a védőláncba illeszkedően, a hegyek közötti vártól nem messze (későbbiekben bemutatom, itt nem Váradra, hanem Oroszlánkőre utalok), a kor „divatjához” és a megnőtt hatalomhoz illően, annál nagyobb várat építettek, ambícióiknak megfelelően az ország hatalmi centrumához, vérkeringéshez a Székesfehérvár-Veszprémi úthoz közel.
Ugyan ez az építési időpont valószínűsíthető, ha a birtokosok ismerete nélkül csak az elnevezés vizsgálatából indulunk ki. A tatár járást követő újjáépítés során a korábbi fa-föld várak helyett sok új kővárat építettek. Mutatják ezt, a 13.század végétől és a 14 sz. elejétől az oklevelekben egyre gyakrabban megjelenő kő végű vár/település helységnevek: Baglaskő, Bátorkő (Batorkw, Batorkew, Batorku), Boldogkő, Csókakő, Éleskő, Fehérkő, Fejérkő, Hollókő, Hölgykő, Jókő, Kékkő, Keselőkő, Oroszlánkő I, II, Öskü (Eskw, Ewskew), Saskő, Sólyomkő, Szarvaskő I, II, Tarkő, Vázsonkő, Vöröskő.
A felsorolás koránt sem teljes, de ezekről az Interneten www.varak.hu(15.,) is találunk információkat, amelyekből az építésük időpontja elég jól behatárolható, egybeesik Bátorkő építésének előbb levezetett, sokak által feltételezett időpontjával, továbbá a relatíve nagyszámú ismeretből több hasznosítható, általánosítható következtetésre juthatunk. Az akkor divatos kő végződés nemcsak az új várak anyagára utalt, hanem a nevezett várak nagyobb része a környezetéből kiemelkedő köves/sziklás hegyen/dombon épült, ezért bővítésük, tovább fejlesztésük erősen korlátozott, így egy két kivételtől eltekintve a 15.században elpusztultak.
A sorozatban készült castrumok természetes adottsággal ( szikla, domb, mocsár, tó) kombinált védő fallal, sánccal/árokkal körülkerített őr/lakó-tornyok voltak, amelyek nem csak tulajdonosuknak, hanem a várdomb alatt elterülő falunak , és a várbirtokhoz tartozó közeli falvak népének is védelmet nyújtottak ebbe a képbe illik a kastélydombi Bátorkő is. Bár a szikla, a domb magassága, meredeksége ma már nem látványos, hiszen a várfal/szikla lepusztult, köveit az új várhoz hurcolták, a föld és az apróbb kövek zúzaléka (murva) a hegy lábánál levő területet (várárkot is ) feltöltötte.
Miért pont Bátorkő lett az új vár neve? Szíj Rezső (6.,47.o.) a Báthori családot sejtette mögötte, azonban a15. század második feléig a Dunántúli terjeszkedésükről, birtok adományokról nincs írásos nyom befolyásuk, hatalmuk csúcsán, a 16 században lett az övék a fél Dunántúl is. Az előbb részletezettek figyelembe vételével a területet birtokló Csák nemzetség tetteiből is levezethető az elnevezés. A Csák testvérek (István, Domonkos és Pós/Pozor) V. Istvánnak, majd fiának hívei voltak és minden csatában vitézül verekedtek, ezért sok királyi birtok adományt kaptak. Az adomány levelekben V István és IV László is, és a korabeli történet írók is meg említik: bátran harcoltak, mint az oroszlán, amely a címer állatuk. Miután Oroszlánkő várat Felvidéki és Vértesi (Bakonyin is !) Csák birtokon is építettek, logikusnak tűnik, ha azt feltételezzük, hogy eposzi állandó jelzőjük miatt nevezték a13. sz.végén, vagy az 1300-as évek legelején épített várat Bátorkőnek, amit aztán az 1326 évi oklevél(13.,) szerint Károly Róberttel elcseréltek és a terület néhány évtizedig újra királyi birtok lett.
A vár építés célja, részletezett körülményei valószínűsítik az oklevelek alapján megállapított helyet, továbbá a tulajdonos szükségletei és lehetőségei alapján levezetett építési időpont egybe esik az elnevezés alapján feltételezettel, megerősíti azt és a tulajdonosok azonosítását is(abban egyébként minden szerző egyetért, hogy Bátorkőt a Csákok építették). Az időpont egyúttal kora-gótikus stílusú építményt jelent, míg a jóval korábban épült Warad románkori stílus jegyeket mutat
Pusztapalota tehát nem Bátorkő. Nem csak az előzőek részletezettek szerint, hanem földrajzi adottságai (víz- és hely-hiánya, 5-6 km-s távolsága a Veszprém-Székesfehérvár úttól, továbbá a terep viszonyok: erdők, hegyek) következtében és az akkori hűvösebb, csapadékosabb időjárás, keményebb telek (lásd tatárok átkelése a befagyott Dunán) miatt is Pusztapalota (Warad) a hegyek között nehezen megközelíthető, akár az év nagyobb részében is elzárt, mozgalmas központnak alkalmatlan hely volt. A kis váracskáról (Warad, Ópalota, Pusztapalota ) készült részletes elemzést, a korábbi építést, eltérő stílust alátámasztó eredményeket külön fejezetben mutatom be.
Nézzük Bátorkő további sorsát.
Később, az Anjouk idején a 14. században, a tatár fenyegetettség megszűnt, és a majd egy évszázados belső rend, béke is megváltoztatta a várak szerepét, amelyeket lehetett azt tovább fejlesztették tehetős birtokosai, amit bővíteni nem tudtak (a kő-végűek többsége), azok hamarosan elpusztultak.
1350.ben(16., ) Bátorkőt és a várbirtok településeit megkapja Raholcai Tóth Lőrinc mester, illetve fiai. Ezek közül valószínű Khont Miklós nádor, Bátorkő castrum felépítését követően, mintegy 50 év múlva, a birtok központot, bővítette. Feltételezhető, hogy a kiváló hadvezér, és diplomata Konth Miklós követte a lovag királyok példáját, a külföldön látott mintát és fényűző-palotát építetett, a királyok főurak elhelyezésére sok szobával és lovagteremmel, kápolnával és őrtoronnyal. A nagyszabású terveknek a Kastélydombnál előnyösebb helyet kerestek, így közvetlen mellette, a „hadi”-, főút közelében, a vár”hegy”keleti lábánál építették fel a várvédelmét is élvező, vízforrást is magában foglaló pazar udvarházat, ezt találták meg az 1960-as feltárások során. Pontosan ugyanazon gazdasági, politikai, stratégiai okok miatt választották a Kontok ezt a helyet, amiért Bátorkő várának építésénél a Csákok, ezért is került a vár mellé a palota. Könzöl szerint ( 8.,)1397 től jelenik meg az oklevelekben Palota, majd 1444.-től Palota vára és a 16.századig (Bátorkő pusztulásáig) együtt emlegetik Bátorkő várával(11.,).
1326-1440 között Bátorkő gyakran szerepel az okiratokban. Egy részt Kont Miklós nádor itt keltezte iratait (17.,1364), másrészt a szomszédokkal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaik miatt. A helytörténeti írásokban szereplő számos oklevélből kiderül, hogy Ők sem voltak különbek, sem az akkori, sem a jelenlegi kor emberénél, nap mint nap tetten érhető az erőszak. Egy kevésbé ismert példa Kont Miklós fiát, unokáit Bertalant és Miklóst perelték mert 35 éven át nem fizettek a veszprémi káptalan Lowas, más néven Bánta birtok használata után, és leromboltak két péti patakon működő, korábbi ítélet szerint káptalani tulajdonban levő malmot. 1399ben a Fehérvári káptalan igazolta (18.,) a Pét (Peyth) faluban folytatott birósági tárgyalás eredményét: elengedték a Kontok büntetését, perköltséget, a periratban részletezett feltételek teljesítése esetén. A Kontokra nézve kedvező döntésben bizonyára szerepet játszott, hogy 1394 ben (19.,), a Csatkai Szűz Mária páloskolostornak, 1397 ben a Budai káptalannak, adományoztak birtokot.
Mindezek mellett többször is kirabolták a szomszédos egyházi birtokok jobbágyait az 1436 os oklevélből (20.,) nem csak azt tudjuk meg, hogy Mihály Bakonybéli apát berhidai vásárról hazatérő jobbágyait Palotai Miklós, bártorkői várnagyai kiraboltatták, hanem azt is hogy ekkorra már jól ismert volt Bátorkő mellett Palota is.
Bátorkő-Palota hosszú ideig egymásra utalva, egymás mellett helyileg is nagyon közel léteztek ezt jelzi az 1409 ből származó oklevél (21). Latin szöveg szerint : castellanus castri Batorkew alias curialis in Palotha, ha az alias=másként, azaz értelmét vesszük figyelembe a valamint helyett akkor még az is megengedhető, hogy egy ugyan azon helyről van szó, de az 1960-as ásatások inkább a két helyszín szoros egymás melletti létezését (nem szokatlan, hogy a bővítéshez vár hegy alsóbb területét veszik igénybe) szinte összeépítését valószínűsítik! Ezért tudták sokan úgy,hogy Bátorkő=Palota, amit a kor neves humanista történet írója Istvánffy Miklós meg is örökített művében (22.,).
A reneszánsz történet író( 22.,6.,47.o. ) Bátorkő nevű kastélyról tudósít: amelyet Újlaki Lőrinc atyja Fehérvár és Veszprém között esztelen kiadásokkal épített. Ez ütközött Szíj Rezső, elképzelésével, ezért Istvánffy hitelességét kérdőjelezte meg.
Ismerős a példa (jelenlegi politikusaink is gyakran rontják egymás hitelességét sajnos, ennek „eredményét” az egész ország szenvedi), de az élet hosszabb távon igazságot szolgáltat, Szíj Rezső ugyan ezt visszakapta Könczöltől.
„mi olvasható minderről a legelterjedtebb helytörténeti műben, Szíj Rezső: Várpalota c. könyvében? Válaszként idézem Gergelyffy András megállapításait: Szíj Rezső könyve hemzseg a téves adatoktól, melyek forrását nem jelöli meg. Időrendi táblázata és történeti következtetései éppen ezért-legalább is az általunk tárgyalt korszak tekintetében- használhatatlanok.”
Ez jellemző példa arra, hogy nincs vita kultúránk, mások hibáit hangsúlyozzuk nem becsüljük értékeit, de hasznosabb megállapításai is vannak Gergelyffy Andrásnak (11.,).
Az Újlaki vár elődjének ( Palota udvarháznak) feltárása egyértelművé tette, hogy az oklevelekben említett Palota és Bátorkő vára egy időben, egymás mellett léteztek 1444.-ig. Majd megjelenik castrum Palota, ez nem Bátorkő újjá építését jelentette, hanem a feltárások és az oklevelek szerint is a palota megerősítését, átépítését.
Ugyan akkor a mai ismeretek fényében Istvánffy is értelmezhető, amikor 16.század második felében Ő az adatot gyűjtötte (esetleg a helyszínt is látta), Bátrokő vára már lepusztult, romja sem látszik, utolsó köveit is felhasználták Palota erősítéséhez, újjáépítéséhez, a feltárások megmutatták milyen irdatlan mennyiségű kő kellet ehhez. Természetes, hogy a régi szükségtelenné váló várat már az Újlakiak elbontották. A realitásra törekvő történetíró csak arra következtethetett, hogy a létező vár maga a régóta emlegetett Bátorkő és ezt bővíthették egyéb épületekkel(6.,53.o). Nem élt már Újlaki Lőrinc aki felvilágosíthatta volna ez Palota esetében fordítva történt, és mégis igaza van, mert száz méterrel odébb Bátorkő vára volt előbb és utána épült a palota.
A castrum fejlesztése tehát nem azért maradt el, mert stratégiailag kevésbé fontos helyen állt a vár, hanem azért mert a XIV században másra volt szükség és azt csak mellette, a vár falon kivül lehetett elhelyezni. Később a török megjelenése után a végvári harcot ismerő unoka Újlaki Miklós az addigra elavult Bátorkő castrum helyett a több előnyt biztosító udvarházat ( palotát, kápolnát őrtornyot) építette át 4 tornyos erődítménnyé.
További bizonyítékok
Az oklevelek, az építési időpont és körülmények illetve Bátorkő sorsa egyaránt
A Tikolföldi helyszint, az Újlaki vár melletti Kastélydombot valószínűsítik. Az egy másik rejtély, hogy az említett okleveleket ismerő, Tykolföldet a Loncsos-Kastélydomb déli részeként azonosító Könczöl miért nem vette észre az ellentmondást elméletében. Valószínű a hibás fordításon alapuló( már említett:Tikolföld Várad erdővel) Gergelyffy nézetet tekintette annyira meghatározónak, hogy gondolni sem mert másra.
Nézzük, hogy a Kastélydombi helyszínhez illeszthetők e Könczöl Palota várának rajzaira hivatkozó “bizonyításai”. Szerinte a grafikák bal oldalán ahol a Faller által „tévesen” feltételezett Bátorkő lenne nem látható vár, fent a hegyekben ( Palotától jobbra)viszont ábrázolták azt. Van itt azonban néhány bukfenc.
Egyrészt az általa is elismert oklevelek szerint Bátorkő már 1539-ben lepusztult rom vár, a legkorábbi XVI század végi (1593) és a későbbi XVII. századi. grafikákon a palotai hegyek felett látható vár nem rom, tehát az nem, Bátorkő!
Másrészt a rajzok délnyugati irányból készültek, valószínű a lepusztult vár helyéről, a Kastélydombról látta így a művész az Újlaki vár nyugati oldalát, és bejáratát. Joggal merül fel a kérdés: Miért erre felé néz az új vár bejárata? Délről a leírások szerint védő mocsár, tó található de a keleti irányból (az ábrázoltnak éppen ellenkező oldalán) nyílhatna a kapu! Talán a korábbi vár elhelyezkedése volt a meghatározó? Ésszerűnek látszik, hogy az udvarház bejárata abba az irányába nézett, mert így volt biztosítható a lehető legrövidebb úton, a közvetlen összeköttetés a Kastélydombi vár és az épülő palota együttes között. Nem csak az építkezés során, hanem, a későbbi évtizedek folyamán a hatékony védelem érdekében is szükség volt erre.
Isvánffy és több régi történet író „tévedése”, a természetes névváltozás is azt valószínűsíti, hogy Bátorkő- Palota nagyon közel voltak egymáshoz. Ebből adódott a dilemma is Bátor faluban vagy Palotán lábadozott-e II.Ulászló dizentériából.
Megvizsgáltam a Könczöl véleményét „megalapozó”, általa említett kutatók műveit is:
Nem meggyőző Gerő László véleménye: bár Dornyaitól származó: Bátorkő más néven Ópalota, Pusztapalota megnevezést még 1968 –as új kiadásban is fenn tartja(9.,), tehát minden nevet az egy látható romra ragasztja, de 1984 ben lektorként már jóvá hagyta Kiss Gábor (23.,525-533.o.) álláspontját. Kiss Gábor önálló váraknak tekinti és külön-külön részletezi Bátorkőt (elfogadja a Kastélydombi helyszínt), Pusztapalotát (szerinte korábban Ópalotának nevezték) és Várpalotát az Újlakivárat. A legnívósabb várakra vonatkozó Internetes forrás (15.,) Kiss Gábor és Könczöl Imre nézetét is bemutatja.
Genthon (10.,)csak annyit állított, hogy a várpalotai vár (Újlaki vár )elődje, már 1397 előtt létezett.
Gergelyffy(11.,) pedig az 1960-as feltárások egyértelmű eredményének Bátorkő és Palota(udvarház) elkülönítését, önálló egyidejű létezésének tisztázását tartotta, Bátorkő helyéről a következőt írja: „Palota közelében állott, feltehetően a mai Pusztapalotának nevezett várral azonos”. Azt az előzőekben bemutattam, hogy az 5-6 km-s távolság, a részletezett helyi körülmények között nem tartozik a „közelében” kategóriába. Legközelebb Bátorkő- Palota kiszolgáló települése (Bátor falu) volt, de a környező, korabeli iratokban említett települések Peeth, Zenhel (Zenyl), Tikolülése, Lovas, Molnos-Inota is közelebb voltak Palotához a hegyek közötti várnál.
Egyébként Bátorkőt már az 1515-1520 körüli állapotokat feltüntető, Lazarius térkép sem nevesíti, nem ábrázolja, Palota-t és Eskw-t viszont igen és nem messze tőlük látható a térképen Orotzlankw (ez egy újabb vár, újabb rejtély)!.
A hiányos tárgyi emlékek:
Ásatások hiánya ellenére is előkerültek a kastélydomb környékéről kora-gótikus faragott kövek, amelyeket Szíj Rezső: Várpalota című helytörténeti művében is említ : az Újlaki várba beépített farkasfogas címerkő, 1935évi országút (8-s főút) építés során Szűcs Gyula portáján előkerült 60×65 centiméteres faragott sarokkő.
Továbbá vannak olyan, kora-gótikus boltozati bordakövek az Újlaki vár északi tornyába építve, amelyről feltételezik, hogy egy közeli XIII századi építményből kerültek átszállításra Várnai Dezső (Várpalota Várainak építési korszakai). Nyilván való ez önmagában nem bizonyíték Bátorkő közelségére, azonban a többivel együtt ez a mozaik darabka is illeszthető a Kastélydombi képbe azaz alátámasztja következtetéseimet.
Azután itt vannak még a Faller által említett 1932-ben, 1-2 méter mélyen talált széles falak
Valóban nagy kár, hogy nincs leírás, pontos helymeghatározás róluk, mert hasonlót 1961/62-ben a gimnázium jelenlegi sport pályája alatt (egykori Szűcs Gyula portájához tartozott) magam is láttam. Az egy méternél szélesebb falmaradványok Bartos tanár úr (helytörténeti gyűjtemény első vezetője) szerint valószínűleg egy régi vár falai lehettek, ha nem a középkori váré, akkor talán római kori maradványok ezek a falak? Utána néztem a Megyei Múzeumnál, de a falak 1961/62-évi részleges feltárásáról nincs feljegyzés! Talán érthető is, hiszen akkor a már említett szenzációsabb felfedezéseket kellet rögzíteni a Thury-várban.
A zavaró az, hogy itt nem csak egy széles védfal alapjait láttuk, hanem keresztben is voltak vastag épületfal maradványok, és eddigi megállapításaimat figyelembe véve Bátorkő sáncfal maradványait ötven-száz méterrel odébb, a Kastélydomb hirtelen magasodó oldalánál kell keresni. Lehet, hogy Fallertől-Könczölig mindenki által emlegetett római őrtorony maradványokat temették vissza?, Úgy gondolom a feltárások megkezdésének igényét erősítené, ha a római írásos források alapján utána néznénk ennek is.
Összefoglalva: minden vizsgálat, fennmaradt jel arra mutat, hogy a mai várhoz Palotához igen közel, a Kastélydombon létezett Bátorkő vára, körülötte egy jelentős kiszolgáló település, ezek elhelyezkedése nincs egyértelműen tisztázva, ideje lenne a területen szakszerű régészeti kutatásokat végezni, több kötetnyi történészi vitákat tisztázhatnánk , gazdagíthatnánk múltunkról szerzett ismereteinket, ezek hasznosítása városunk lehetőségeit növelné.
Vizsgálataimmal egy úttal azt is igazoltam, hogy a helyi részletek ismeretével, felderítésével alátámaszthatók az oklevelek írásaiból levonható következtetések: nem kettő vár létezett Várpalota körzetében, hanem több, tehát nem érdemes, nem lehet a múltunkat egyszerű kijelentés alapján lezárni, megtagadni, az ásatások, újabb ismeretek megváltoztathatják korábbi feltételezéseinket.
Hivatkozott források jegyzéke:
1., Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában 3.köt. 208/Bp 1897.
2.,Darnay Dornyai Béla : Bakony 107-109/Bp.1927, www.jamk.hu/ek/public09032503
3.,Lovag Fehreintheil László: Bátorkő vára /Hadtörténeti Közlemények34. 1933 Wikipédia Bátorkő/2009
4.,Faller Jenő Hol feküdt Bátorkő vára /Veszprém 1936
5., Lipták Gábor, Hubai László,Radnai Lóránt :Várpalota /Veszprém 1956
6.,Szíj Rezső: Várpalota /Bp 1960
7., Éri I.,Kelemen M.,Németh P.,Torma I.:Magyarország Régészeti Topográfiája 49/3./Bp 1969.2.
8., Könczöl Imre: Várpalota rövid története /Bp 1988
9.,Gerő László: Magyarországi várépítészet / Bp 1955, Magyar Várak 64.o./Bp.1968
10.,Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 410, 443.o./ Bp 1974
11.,Gergelyffy András: A várpalotai vár…VMMK 1967.6.sz
12.,1271 évi okl. Hazai Okmánytár I. kötet:40.és 41.oklevél/Győr 1865
13.,1326 évi okl. Kumrovitz L.B.: Veszprémi Regeszták 76.o./Bp. 1953
14.,Csorba Csaba:Rejtélyes váraink 219.o./Bp. 2001
16.,1350 évi okl. lásd:13.,170.o.
17.,1364 évi okl. Pannonhalmi Főapátság házi levéltár LV.W( lásd:3., )
18.,1399. évi okl.Mályusz Elemér:Zsigmond kori Oklevéltár 626.o/
19.,1394.évi okl. lásd 18.,363.o
20.,1436.évi okl. Sörös Pongrác: Bakonybéli regeszták
21.,1409 évi okl.lásd 1., 3. kötet 344.o.
22.,Istváffy Miklós: Magyarország története 1490-1606 lásd 6., 53.o.
23.,Kiss Gábor: Várak Várkastélyok…530.o, 531.o./Bp 1984
