III.Dob ünnep Öskü

A Dob Ünnepe
III. Nemzetközi sámán, tátos, regős találkozó

Öskü – Ösbő vezér park – a Kerektemplom lábánál

Megszólaltak a sámándobok, kisütött a Nap.
Ezernél is több látogató élvezhette Öskün a Kerektemplom lábánál az Ösbő Vezér Emlékparkban a 15 dobkör, és népzenei fellépő műsorát, reggel 9órától az éjszakába nyúló örömdobolásig. A kézműves vásárban majd félszáz népművészeti árus kínálta portékáját.

Regélő Fehér Táltos

Hagyományőrző dobcsapat

Get the Flash Player to see the wordTube Media Player.

 

 

Öskü

A község Veszprém és Várpalota között, a 8. számú főút északi oldalán terül el.A település eredeti neve Öskő. Ennek első szótagja a honfoglaló Ősbő vezér nevét őrzi, aki – az Anonymus által feljegyzett hagyomány szerint – a Bakony és a Balaton keleti vidékén a középkorban birtokos Szalók nemzetség honfoglalás-kori feje volt. A második rész a vár jelentésű kő szóval azonos.A környék területe a XIII. század végéig a Szalók nemzetség birtokában, majd a veszprémi káptalan tulajdonában volt, később pedig – feltételezhetően erőszakkal – az Újlaky család tulajdonába került. Az Újlakyék tulajdonában levő várat és a hozzátartozó uradalmat a XVII. század közepén királyi adományként a Zichyek kapták meg. A Zichy család először német telepeseket hozatott, majd a kuructámadások miatt lakatlanul maradt területet felvidéki szlovákokkal és magyarokkal telepítették be, akiknek Öskü lakói mind a mai napig a leszármazottaik.
A falu legfőbb nevezetessége a XI. században épült Kerektemplom. Építéséről és korai történetéről adatok csak hiányosan maradtak fenn. Az ösküiek egy római őrtorony átépítéseként tartják számon. Az utóbbi évtizedek művészettörténeti és műemléki irodalma középkori, Árpád-kori rotundának vagyis körtemplomnak nyilvánította. Egyik érdekes adat a templomról, hogy Gróf Waldstein János családi kriptává akarta alakíttatni Ybl Miklóssal, egy mohamedán mecset mintájára.
A fazsindelyes kupolájú Kerektemplom dombjáról jól látható az evangélikus templom és a klasszikus stílusú katolikus templom, melyek mellett egy-egy szobor a Szentháromság oszlop és a Szent Anna oszlop. A katolikus templom építését 1843-ban kezdték meg Zichy István gróf költségén. Az evangélikus templom építése 1784-ben kezdődött meg, majd 1834-ben fejeződött be.
A katolikus templommal szemben fekvő sokablakos, földszintes épületen emléktábla tanúsítja, hogy egykor Tasner Antal szülőháza volt. Tasner Antal gróf Széchényi István személyi titkára, majd a Lánchidat megvalósító társaság titkára volt 1861-ben bekövetkezett haláláig.
A községtől keletre, ahol a 8. számú főút alatt átbújik a Budapest-Szombathely vasútvonal, a töltésbe építve nagyméretű kockakövekből emelt gát és abban zsilip nyomai, illetve boltozott vízelvezető csatorna maradványa található. A kőgát feltételezhetően a XV. században átalakításra került, a helyiek kétezer éves római gátként tisztelik.
A településen számos régi hagyományt ápolnak.
Öskün 10 falusi vendéglátóhely van, étkezést biztosítanak, sőt néhányuknál házikenyér- és süteménykészítéssel is foglalkoznak. Más hagyományos tevékenységgel, tollfosztással, csuhétárgyak készítésével, nemezeléssel, kosárfonással, gyöngyszövéssel, agyagozással a látogató a község művelődési házában ismerkedhet meg és ha a történelméről szeretne többet megtudni, akkor meglátogathatja a helytörténeti kiállítást is.
A község látnivalóin túl számos kirándulási lehetőséget kínál a környék, a környező hegyekbe, Veszprémbe, vagy akár a 20 km-re lévő Balatonhoz.

Öskü Község Polgármestere

G y a p a y   Z o l t á n

Címkék:
br />Kiemelt szavak: .
Közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>