Hozzám jössz feleségül?
Hosszú évszázadok óta hangzik fel ez az örökzöld kérdés, amelyet izgalommal és reménnyel telve tesz fel a vőlegényjelölt. A férfi és nő közötti szerelem – persze, ha idő előtt vége nem szakad – előbb-utóbb bekövetkező állomása a lánykérés, az eljegyzés, majd a legnagyobb és legboldogabb nap, a házasságkötés. Attól függetlenül, hogy mára teljesen átalakultak a párkapcsolatok, a házasság jelentősége, ha a szerelmesek úgy döntenek, hogy házasságot kötnek, az esküvő ugyanannyira tartja izgalomban az egész családot, mint 20 vagy 100 éve. Az IGEN a lánykérésnél és az esküvő szertartásán ma is ugyanolyan jelentőséggel bír a pár és a család életében, mint egykor.
…az Úristen álmot bocsátott az emberre, s mikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját, s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. Az ember így szólt: “Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz.” (Ter 2,20-25) Folytatódik..→
„…A „nap” meg látja jól, hogy íme a kezedet a kezemben tartom, ha szóval nem mondom is neki. Nálunk a férj maga köti be a felesége fejét, mikor asszonyává teszi, a leáldozó napnál: úgy avatja fel a maga asszonyává. Folytatódik..→
Címkék:Esküvői hasznos tanácsok
