Esküvői babonák, szokások

Rizsszórás, avagy legyen Ön is milliomos!

Mint minden ősi dolog, így az esküvő is tele van olyan szokással, szertartással, babonával, amelyek nélkül talán még ma sincs esküvő, jóllehet az ifjú pár, de talán nagyanyáik sem tudják az eredetüket. Hiába fejlett korunk, hiába a modern világ, ma is vannak ilyen mozdulatok, tevékenységek az esküvői szertartás körül, melyek nemzetenként, országrészenként, vagy akár településenként is eltérőek, speciálisak lehetnek. Nézzünk ezekből néhányat!

Lánykérés – Romantikus hangulatot sugall ma a lánykérés, pedig régen lehet, hogy nem kevés izgalmat okozott a jövendőbeli vőlegény számára. Szokás volt, és talán van, ahol ma is tartják, hogy a vőlegény a lány édesapjától kéri meg a kedvese kezét. Ebből származik az a szertartás, hogy az esküvő előtt a vőlegény a vőféllyel együtt megy a lányos házhoz, hogy kikérjék a menyasszonyt.

Legény, búcsú! – régen a legénybúcsú a gonosz szellemek elűzésére szolgált, ilyenkor a vőlegény barátai nagy zajt csaptak, ma a vőlegény elbúcsúzik a legényélettől egy buli keretében, mely során a jóbarátok igyekeznek különféle ötletekkel megviccelni a házasodni készülőt.

Az idők jelei – Egyértelmű jó előjele az eljövendő boldog életnek, ha jó az idő az esküvő napján, ha süt a nap. De ebben az esetben ennek az ellenkezője is igaz más babona szerint: ugyancsak jó jelnek számít, ha esik az eső az esküvő alkalmával, mivel a sok-sok esőcsepp gazdagságot jövendöl.

Szivárvány – Ha a vőlegény szivárványt lát, szintén szerencsés jövőt, könnyű életet, jelez. Bár nem olvasható sehol, de ez talán ószövetségi eredetű gondolat. Az özönvíz elmúltával Isten megígérte Noénak, hogy soha többet nem fogja özönvízzel elpusztítani a föld élőlényeit. Szövetségük jelképeként szivárvány jelenik meg a felhőkben. Szövetség Isten és az ember között, mint szövetség a férfi és a nő között.

Kosarat kap a vőlegény? - Nagy szerepet játszott egyes magyar vidékeken a kosár, amikor valaki leánykérőbe ment. Ha elhangzott az ünnepélyes leánykérés, és a lány válasza kedvező volt, ajándékkal teli kosarat akasztott a vőlegény nyakába. Ha viszont elküldték, üres kosarat dobtak utána, vagyis kosarat kapott. Mára a visszautasítást jelentő “kosarat kap” kifejezés megmaradt.

Fekete macska – A babonák kedvelt szereplője a fekete macska, így az esküvői babonákból sem maradhat ki. Ha a vőlegény fekete macskát simogat esküvője napján, megalapozza ezzel boldog életét.

Farönk az úton – Az esküvőre menet farönkkel zárják el az utat, amit az ifjú párnak kell eltávolítania, elfűrészelni, ami azt szimbolizálja hogy nincs olyan akadály boldogságuk útjában, amellyel ne birkózna meg a házaspár a jövendő életében sem.

Rossz előjel – Nyitott sírt, szerzetest vagy apácát látni nem jó jel esküvő előtt, de az sem éppen kedvező, ha a pár valamelyikének születésnapján tartják a lagzit, vagy ha a násznagy gyermeket vár.

Én taposok a lábadra! – Szokás volt, hogy a templomban a pár próbál egymás lábára taposni, azzal a céllal, hogy amelyiknek ez előbb sikerül, ő fog uralkodni a házasságban, ő vezeti majd a másikat.

Fehér az igazi – A hagyomány és ókori szokás szerint a fehér az igazi menyasszonyi ruha színe, amely a tisztaságot jelenti. Régen jelezte azt is, hogy a menyasszony szűzen megy férjhez, aki más színű ruhában állt az oltár elé, azt jelentette, hogy tisztasága már sérült. Mára többféle színű ruhában is oltár elé állnak a hölgyek, és senki nem lát a szívébe, mennyire tiszta az.

Gyöngy és könnycsepp – A hófehér gyöngysor viselete azt biztosította, hogy a menyasszony boldog lesz, és egyetlen könnycseppet sem ejt majd a házasságában. Más babona éppen az ellenkezőjét mondja: nem szabad gyöngyöket viselni, mert könnyeket jelentenek, boldogtalan házasságot. De ha az esküvőn sír valaki, az szerencsét hoz.

Fátyolos tisztaság – A mennyasszony fátyla szintén a tisztaság jele és egyúttal megvéd bármiféle átoktól, germán szokás szerint a gonosz démontól. Egészen éjfélig nem szabad levenni, mert ez rosszat jelenthet, és csak az esküvő napján lehet hordani. Csak a menyasszony hordhatja, ha felpróbálja egy koszorúslány, az azt jelenti, hogy elcsábítja majd a férjet. Ha pedig a fátyol előtte egy boldog menyasszonyé volt, ez még nagyobb szerencsét hoz. Végül a fátyol lekerül a menyasszony fejéről: az örömanya leveszi a lánya fejéről, és egy lányok alkotta körbe viszi, ahol a lánya annak a fejére teszi a fátylat, aki szerinte a leghamarabb fog férjhez menni.

Csukd be a szemed! – Máig óvakodnak attól a menyasszonyok, hogy a vőlegény meglássa őket az esküvő előtt felpompázott menyasszonyként, mert ez szerencsétlenséget hoz.

Lusták előnyben! – Szerencsétlenséget jelent az is, ha a menyasszony maga is munkálkodik a ruhája elkészítésébe.

Új, régi, kék, kölcsön – Az esküvő lényeges része angolszász hagyomány szerint, hogy a menyasszonyon legyen valami új, most vásárolt, az új életet jelentve, valami régi, örökség, a család múltját, a korábbi életszakaszt mutatva és valami kék, a hűség színe, akár az alsóneműn vagy egy szerencsepénz a cipőben, a barátságot és családi segítségadást jelezve pedig legyen valami kölcsön kapott dolog is a viseletben, amelyet azonban illik vissza is adni.

Maradj a cipőmön! – Török szokás szerint a menyasszony ráírja esküvői cipője talpára barátnői nevét, és az a hajadon köt legközelebb házasságot, akinek a lakodalom után a neve olvasható marad a cipőn. Az esküvői cipő ne legyen szandál, vagy elől nyitott cipő, mivel a szerencse kicsúszik a lábujjak között, de átcserélni sem szabad, mivel az a férj cseréjét is jelenti. A cipőbe szokás szerencsepénzt is rejteni, de már az esküvő előtt jó ha a cipőre filléreket gyűjt a menyasszony, biztosítva ezzel a házasság sikerességét.

Gyűrű – A kör a végtelent jelenti, az örökké tartót, a véget nem érő összetartozás jelképe sok-sok száz éve. Vigyázzunk rá, a legfontosabb kelléke az esküvőnek, és nem hoz szerencsét, ha otthon marad, elveszik, vagy elejtik a szertartás közben.

Koszorúslány a védelmező – A koszorúslányok hasonló ruhában vannak, mint a menyasszony, feladatuk, hogy megvédjék a mennyasszonyt. A ruha szerepe, hogy az esküvőn megjelenő gonoszt, a boszorkányt megtévesszék. A koszorúslányok, más babona szerint azért vannak jelen, hogy mielőbb elkeljenek, és azért egyforma a ruhájuk, hogy egyenlő eséllyel induljanak. De ha már háromszor volt valaki koszorúslány, jobb, ha többet nem vállalkozik rá, mert a babona szerint nem fog férjhez menni.

Csend! – Nem jelent jót, ha a mennyasszony, vagy a vőlegény hangoskodik az esküvőn.

Rózsaszirom, virágszirmok – Az ifjú párra szórt virág-, legtöbbször rózsaszirom bölcsőt jelez, a gyermekáldást, termékenységet segíti elő. Az oltár előtt elszórt rózsaszirmok nem csak gyönyörűek, hanem segítenek elegyengetni a házasság rögös útját is és a termékenységet biztosítják.

Ki kapja el? – A boldogságot szimbolizálja a mennyasszonyi csokor, mely virágaiból visel kitűzőt a vőlegény. A hagyomány szerint rozmaringnak, a hűség virágának is kell lennie a csokorban. A szertartás végén a mennyasszony hátat fordít a násznépnek és hátradobja a csokrát, amelyik eladósorban lévő lány elkapja, az lesz a legközelebbi menyasszony. De ha az ifjú pár valamelyik szülője már meghalt, akkor a csokor annak sírjára kerül. A férfiak is meg tudhatják, ki lesz a következő házasulandó: a harisnyakötőt a menyasszonyról a vőlegény leveszi, majd eldobja, és az egyedülálló férfiaknak kell elkapniuk.

Rizsszórás – Ázsiából eredő szokás, hogy a nászmenetre rizst szórnak, amely a pénzszaporulatot jelenti, illetve szimbolizálja a termékenységet is, rengeteg apró szemével.

Szülessen fiú! – Azért, hogy a párnak fiúgyermeke legyen, egy kisfiút ültetnek a menyasszony ölébe a lakodalom során, kínai hagyomány szerint pedig a nászágyon forgatják meg.

Nézzük az ajándékokat! – A nászajándékok kibontásának sorrendje meghatározó lehet, persze, csak, ha hisz benne a pár. Az elsőnek kibontott ajándékot az esküvő után először használják, akitől ered a második ajándék, annak születik leghamarabb gyermeke.

Pohártörés – Zsidó hagyomány, amely szerint még a legboldogabb pillanatokban is meg kell emlékezni a zsidóság rossz helyzetéről. A vőlegény jobb lábával rálép a földre helyezett üvegpohárra. Egy babona is társult hozzá: addig lesz boldog a házasság, míg a pohár darabjaiból újra össze nem áll. Nem zsidó hagyomány szerint azonban a pohár eltörése éppen szerencsétlenséget hoz.

Kenyér és só – Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, hogy innentől együtt osztoznak mindenen közös életükben, és jelzi azt is, hogy az életük során soha ne kelljen éhezniük. De a babona arról is szól, hogy a közös lakásba mindig legyen só és kenyér, hogy soha ne kelljen nélkülözniük.

És a torta? – A görög eredet szerint Nagy Sándor Perzsiában rendezte azt az esküvőt, ahol tízezer makedón katona lépett frigyre tízezer perzsa nővel. A lakodalmi “torta” egy gabonából, mandulából, dióból és szárított gyümölcsből, mézes tészta alappal készült különleges kenyérféle volt, amelyet kettévágták, s egy ánizsból, kecsketúróból és mézből álló krémmel megtöltötték, tetejét pedig mézbe mártott rózsaszirmokkal díszítették. Rómában az esküvői torta termékenységi szimbólum volt, a menyasszony fején egy kisebb tortát törtek szét, hogy biztosított legyen a gyermekáldás. Az emeletes torta eredete a középkori Angliába nyúlik vissza, ahol az volt a szokás, hogy a vendégek tortát hoztak, s ezeket egymás tetejére tették, az ifjú párnak pedig efelett kellett az első hitvesi csókot váltania. A a fehér esküvői torta nemcsak a menyasszony tisztaságát jelképezte, hanem a családja gazdagságát is kifejezte.

Én táncolnék veled – A hagyományok szerint a menyasszonytánc biztosítja a fiatal pár jövőjének alapjait. Éjfélkor a vőfély egy nagy fazekat tart a kezében, fakanállal üti, és közben kiabálja: Eladó a menyasszony! Mindenki, aki felkéri a menyasszonyi vagy a piros menyecskeruhában lévő arát táncolni, a fazékba (más helyeken kalapba) pénzt dob, amelyet az esküvő végén megkap a fiatal pár. Miután elfogytak a vendégek, a férj következik, ő beledobja a pénztárcáját, megfogja a fazekat, ölbe kapja feleségét és kiszalad vele.

Segítség, elrabolnak! – A lakodalomban valamelyik vendég, jó barát igyekszik elrabolni a menyasszonyt egy kis időre, ilyenkor a vőlegénynek a feladat, hogy megtalálja. A menyasszony cipőjére is ez a sors vár, valaki a vendégek közül ellopja, a férj pedig csak úgy kaphatja vissza, ha abból pezsgőt iszik, vagy egyéb feladatot végez el.

Hadd törjön! – A pohár, cseréptörés szerint az edény darabjai szerencsét hoznak, germán szokás szerint. Az ifjú párra leselkedő rossz szellemeket cserép és porcelán tárgyak összetörésével üldözik el. A menyasszony és a vőlegény az összetört cserepeket közösen söpri össze. Az amerikai szokás is ehhez kapcsolódik, mely szerint az ifjú pár autójára sörös-, üdítős- és konzervdobozokat kötnek, amelyek menet közben az úton csörömpölve elriasztják az ártó, gonosz démonokat.

Hopp, az ölembe! – Véget ért az esküvő, és az ifjú pár belép a lakásba. A régi hiedelmek szerint az őket megzavarni készülő rossz szellemek a küszöb alatt bújnak meg, itt az új asszonynak nem szabad megbotlania, ezért a küszöbön a férfi átviszi az arát, ezzel becsapják a gonosz szellemeket, elhitetve vele, hogy csak egy személy lépett be a lakásba.

Lakás feldúlása – E hagyomány lényege, hogy a vendégek rendetlenséget teremtenek a lakásban, mely szimbolizálja, hogy a házasság sokszor hoz megpróbáltatásokat életükben, amelyeket együtt kell megoldaniuk.